Ituruptúr - balatonbaikal.com

Ituruptúr - Szahalin és Iturup sziget túra

Partnerek:

Ituruptúr - Szahalin és Iturup sziget túra

Újabb titkos küldetés a homályos Keletbe! Szintén régi vágyam: Szahalin és Itutup sziget túra.Kis csapatunk, (most sajnos szó szerint kicsi) Markolt „Buharik” Zoltán és Jómagam maradtunk az őszi akcióra. A tervünk: Szeptember 9-én elindulunk kis hazánkból, s Moszkva érintésével tovább hajózunk a kék égen Juzsno-Szahalinszk városába. Eme szép város - hol is lehetne máshol - a Szahalin szigeten található. Az út kb. 20 órás, akciódús, kényelmetlen nyomorgás egy repülőgép ülésében kis vodka, hosszú lépés társaságában.

A Szahalin sziget:

Japánul karafuto nagy, hosszúkásan elnyúló sziget a Csendes-óceán északi részében, Japán és Kamcsatka között. A sziget területe 78 000 km², ezzel a világ 23. legnagyobb szigete (nem sokkal kisebb, mint Magyarország), népessége azonban csupán kb. 500.000 fő. Legnagyobb városa a 170.000 lakosú Juzsno-Szahalinszk. Őslakosai az Ainuk, nyivhek (Csehov giljákoknak nevezte őket) és az orokszok avagy ulták. Az ainuk zöme a japán Hokkaidó szigetre költözött, amikor az oroszok 1949-ben elűzték a japánokat Szahalinról. Európai nevei a mandzsu név – szahalijan ula angga hada („az Amur torkolatának csúcsa”) – téves megfejtéséből erednek: a mandzsuban szahalijan jelentése „fekete” és az Amur folyóra (szahalijan ula) utal. Japán neve, a Karafuto az ainu Kamuj-Kara-Puto-Ja-Moszir név rövidítése (Kara Puto), aminek jelentése „a víziföld torkolatának istene”. Az ainu eredetű nevet a japánok akkor használták, amikor 1905 és 1945 között uralmuk alatt állt a sziget déli fele. A sziget fele Orosz fele Japán fennhatóság alatt állt a 2. világháború befejezéséig. Az 1945-ös jaltai konferencián a nagyhatalmak megegyeztek arról, hogy a Szovjetunió megakapja az egész szigetet. A szovjetek augusztus 11-én támadást indították a szigeten állomásozó japán egységek ellen, 25-én pedig bevették a fővárost, Tojoharát. Már a második világháború utolsó napjaiban több tízezer lakost evakuáltak Japánba, de legtöbbjük az 1946-1950-es időszakban hagyta el a szigetet. Az ötvenes években a szovjetek Sztálin parancsára a Szahalin alagúttal tervezték összekötni a szárazfölddel a szigetet, ez mint a kommunizmus kútba fulladt. Japán és a Szovjetunió jogutódja, Oroszország a mai napig nem írt alá békeszerződést és terület ma is vita tárgyát képezi. A szigeten csodás elővilág, és néhány különleges állatfaj is éldegél, ezeket mind megesszük és a nevezetességeket is! Itt töltünk 5 napot és bejárunk amit lehet, idegenvezető is segíti majd eltévedésünket! Vonat, autó és még ami belefér, minden lesz! Szeptember 15. Helyijárattal átrepülünk Irurup szigetére, mely a Kuril szigetcsoport egyik kis szigete. Az "Orosz csoda" segítségével (kis pénz kíséretében), sikerült speciális vízumot szereznünk, mellyel lehetséges bejutni a határterületekre (ezt külön az orosz vízum mellé meg kell csináltatni, a helyi hatóság készíti, ezt is érdemes ottani intézőre bízni).

A Kuril szigetelek:

Japánul 千島列島 vagy クリル列島 [Hoppó rjódo], 56 vulkanikus szigetből és sok kisebb sziklából álló, ív alakban elterülő szigetcsoport az Ohotszki-tenger és a Csendes-óceán között. 1300 kilométer hosszan húzódik a japán Hokkaidó szigettől az orosz Kamcsatka félszigetig. A rétegvulkánokból álló szigetív geológiailag a csendes-óceáni tűzgyűrű része, az állandó vulkáni tevékenység és földrengés hazája. A Kuril-szigetek a második világháború óta Oroszországhoz tartozik, de Japán igényt formál a négy legdélebbi szigetre. A területi vita miatt még mindig nem született meg a világháborút lezáró békemegállapodás a két ország között. A szigeteken sok a működő vulkán és gejzír található. Termálvíz is bőven bugyog a föld alól. Természeti ásványkincsekben nem bővelkednek, viszont itt található a világon egyedüli módon a rénium nevű ásványi anyag. A rénium az egyik fontos eleme a szuperötvözeteknek, melyeket rakéta, turbina, szupravezető gyártásban használnak. Mielőtt a Kuril-szigeteket elérték volna a japánok és az oroszok, ezen a helyen az Ainu népcsoport élt. Ők adták a Kuril-szigetek nevét is. Nyelvükben a Kuru szó „embert” jelentett. A szigetek közül mi a délről számítva másodikat támadjuk.

Az Iturup sziget

Japánul: 択捉島, Etorofu-TO, Yetorup. 200 km hosszú és 2-27 km széles sziget, csodálatos természeti adottságokkal. 20 vulkánjából 9 még üzemel, a legmagasabb 1600 méter. Hőforrásoktól hemzseg, és sok érdekes állat otthona (pl. sok itt a lazac pláne a medve!). A sziget japán terület volt a második világháború végéig, innentől orosz fennhatóság alatt áll, de a mai napig vitáznak a hovatartozásról. A szigeten 5-6000 ember él, zömében halászok, akik a hatalmas hal-businessben dolgoznak. Iturupon 6 napot töltünk sátorban, erdőn, mezőn, vagy ha a medve kerget, akkor fán is (szintén helyi vezetővel). Nagyon sok szép látnivaló van a szigeten, ezeket igyekezünk megörökíteni. Az ittlétünket a Gidrostroy halászati gigacégnek köszönhetjük, (A cég sok hal tenyésztő telepet és halfeldolgozó üzemet igazgat ezen a területen kiemelkedő odafigyeléssel) Tehát halat és minden egyebet melyet a tenger enged, megeszek! Iturupról visszarepülünk Szahalinba és egy napos levezetés (és tartalék nap) eltöltése után „Visszatérő manőverbe” kezdünk.

Szeptember 23.: Sweet home!

Csapatunk: