Csiki-Csukcsi

Csukcsföldi expedíció

A keleti határokat feszegettük már több ízben, de a végletekig csak most fogunk eljutni. Oda tekered a földgömböt, (vagy a googlimapsot) ahol a világ keleti csücske van, na az ott Csukcsföld!

Van-e a csukcsok és a csücsök szavunk között értelmezhető összefüggés (márpedig biztos találunk :) ) de még nem tudom, de ahogy azt megszoktuk Szibériában mindenütt rokonok vagyunk.

Mégis mi az a Csukcsföld? Hol van? Kik laknak ott? Miért nem hallani róla szinte semmit?

Csukcs Autonóm Régió, de oroszul szebb: Csukotka néven is illetjük, és hát a csukcsok laknak ott, ezért az a neve. A csukcsok persze rokonok :), az orosz kutatók a jakutokhoz és finnugor népekhez rokonítják őket. A nevüket „rénszarvas gazda”-ként tudtam beazonosítani, de van egy csoportjuk, aki nem a rénekkel foglalatoskodnak, hanem tengerparti halászok, illetve tengeri vadászok: bálna, rozmár és fóka a zsákmányuk. Nomád körülmények között, nagy szegénységben és rettenetesen zord körülmények között élnek.

A területet, csukcs, a Kelet-szibériai-, a Jeges-,  és a Bering-tenger határolja (csupa langyos vizű szelíd szörnyek). Szárazföldön a jakutokkal, magadani régióval és Kamcsatkával határosak. A terület csücskéről simán átláthatunk Amerikába. Itt szinte karnyújtásnyira van egymástól a két nagyhatalom. Eurázsia legkeletibb pontja a Dezsnyev fok, a terület orosz felfedezőjéről Szemjon Dezsnyevről kapta nevét, ahol a XIX. században a bálnavadászok és prémkereskedők üzleteltek az őslakó csukcsokkal és yupikkal.

A terület több mint 700.000 km², tehát a kis országunk 8-szor belefér, mégis csak 50.000 lakója van, köszönhetően a kellemes időjárásnak. Az év nagy részében tél van (10 hónap) -30 és -50 fokkal, nyáron sem igen megy fel +10 fok fölé a hőség, és a kontinensen itt van a legtöbb hurrikán és vihar, illetve állandó ordító széllel simogat a tengerparti területeken. Kevés eső és sok sötét, igazi kis keleti paradicsom, sok folyóval, heggyel és csodaszép tóval (Pl: Elgygytgyn tó egy meteorit kráter). A terület fele a sarkkörön túl helyezkedik el, ezt  sarkköri sivatagnak nevezik. Sok sziget, többek között a legkeletibb Nagy Diomede, a Vrangel, Ratmanov, Gerald is hozzájuk tartozik, és termál víz is van gazdagon. Sok különleges állat- és növényfaj menedéke ez a zord paradicsom, a jegesmedvék és bálnák tanyája.

Miből lehet itt megélni? Ahogy Szovjetunióban rendesen, itt is gulág rabok kezdték a termelést a bányaiparban: van itt szén, urán, higany, ón és a legtöbb arany, amiből igen sokat termelnek ki a mai nap is. A "barátságos" körülmények miatt a fizetés magas, de a munkások nem innen mennek nyugdíjba. Az őslakosság mai napig éli nomád életét, és részben rénszarvast terelget, részben tengeri vadász. Két halászfaluban a lakosság, megengedett kvóta alapján, ősi módszerekkel elejthet bálnát, ami az itt élők megélhetéséhez fontos. Mivel nincs szállítási lehetőség, mezőgazdaság, infrastruktúra a lakosság másként nem tudja fenntartani magát. A területen a legnagyobb az öngyilkosságok száma. Az őslakosok hagyománya szerint az öreg, vagy magát ellátni nem tudó ember az „önkéntes halálba” vonul.

A csukcsi ház, a jaranga sátor, amelyet rénszarvasbőrökből készült hatalmas sátorlap borít és farudak, illetve fabordák igen bonyolult szerkezetéből áll össze. A 6-8 méter átmérőjű védett térben raknak tüzet, esznek és pihennek a csukcsok, de aludni a vastag rénszarvasbundával elkerített alvóhelyiségbe (polog) húzódnak vissza. A pologban nemtől és kortól függetlenül egymáshoz bújva pihennek rokonok és vendégek egyaránt. Minden családnak egy-egy alvóhelyiség dukál.

Egy honfitársunk sorait idézve:

„A kellemesen meleg, de levegőtlen sátrakban európai szavakkal kifejezhetetlen szagok uralkodnak: a mosdatlan emberek testszagával keveredik a gyatrán kikészített rénszarvasbőrök savanykás illata.” A néprajzkutatók feljegyzései alapján az itt élő őslakók nem fürdenek (kivéve ha vízbe esnek...).

A közlekedés mint olyan nem ismert fogalom, vasút nincs, aszfalt út 30 km, maradnak a jól bevált ősi módszerek: kutyaszán, kenu, Mi8. A falvak között téli utak vannak, és a közlekedés két nagyobb közösség között csak légi úton megoldható. Kis, rettenet repterek, Mi8 helikopterek és An26-osok a helyi légitársaság fegyverei (lesz részünk benne!!!).

Lavrentiya reptér:

Néhány város: főként bányász települések, kihalt porfészkek, halászfalvak és a főváros Anadir, ami 1965 óta város. 15.000 ember lakik itt a világ végén,  a csukcsföldi lakosság közel harmada!  Tőlünk 11 óra  időeltolódás, 9000 km légvonalban. Az első repülőjárat 1984-ben indult. A kikötő július 1-től november 1-ig üzemel, aztán jégkorszak. Szóval biztos szép hely lesz!

Provideniya település (innen repülünk egy MI8-al Anadirba:

Anadir: