0. nap - Az indulás örömteli előjátéka

Már az előző napokban megpróbáltam összeszedni magam, több kevesebb sikerrel... A nappali csatatérré alakítása rövid határidővel sikerült. Ide hordtam össze minden olyan dolgot amire szükség lehet. A természetes szelekció után, tudományos selejtezésbe kezdtem.. Minden életbenmaradáshoz szükséges felszerelés előnyt élvez a kényelmi és egyéb cuccokkal szemben... A kép elrettentő, ezt egy hátizsákba (magyar gyártó által készített speciális expedíciós hátizsák 86 literes űrtartalommal) a legnagyobb jóindulattal sem fér bele a szelekció... Pedig az Aeroflot csak egy 20 kg-ot nem meghaladó csomagot cipel a magamfajta nem túl "bizniszklass" utasnak (plusz egy kézipoggyász, max. 10 kg, - de azt ugye nem tudom magammal cipelni a -40 fokban..), így további megszorításokra van szükség, de ezt mostanság mar ugye megszoktuk...

Estére összeállt a kép hátizsák megtömve, a fotós felszerelésen kívül minden befért.. (azért lehet többnapos alsónadrág hordásból és forgatásból rekordot döntök..) Elvileg egy mosás elkerülhetetlen lesz, s mivel a befagyott folyók partján nem tudok guggolva mángorolni, valami komoly lavórban a "langyos vízben sikáld a zoknid baby" sláger gyanús... A kézipoggyászom így egész jól néz ki... Fotós cucc, ajándékkönyvek, prosik - van még egy csomó hely!

Elgondolkodom hogy mégis elviszem a laptopom. Legalább Irkuckig.. Begyömöszölöm, simán elfér, még hely is marad... Mérlegelés... 14 kg . Wááá...! Egy kiló túlsúly 30 euro bónusszal jár (nem viccelnek...) Ok, laptop marad. Így is 10 kg fölött vagyok kicsivel. Közben telefon, Kardos Úr keres: Csaba megvan a koponya becsomagoltam! - Így már tudtam mire kell a hely!

Koponya ügy

Ahogy az előzményekben említettem, a barguzini küldetés! Az 1989-es Petőfi expedíció Barguzinban megtalálta Petőfi Sándor földi maradványait. Sajnos a leletek máig nem lettek bizonyíthatóan beazonosítva, de elszánt kutatóink és csapatuk akikhez én is csatlakoztam, a nemzet költőjének szeretnének végső tisztességet adni, és Petőfit magyar földbe temetni. A Petőfi bizottság elnöke, Kardos Lajos barátom pénzt, fáradtságot nem ismerve küzd az eredményeik publikálásáért, a bizonyítás lezárásáért, az igazság feltárásáért. A 2009-es túrán tett ígéretem, mely szerint felkeresem a barguzini temetőben Petőfi sírját, egy komoly küldetéssel párosult.

A repülőtéren Kardos úr átadta nekem Nagy költőnk koponyájának másolatát, melyet a barguzini múzeum igazgatónőjének kell eljuttatnom, bővítve ezzel a múzeum Petőfi kiállításának kincseit. A községben ismerik Petőfit, életét es munkásságát, a barguziniak szeretik Petőfit vagy ahogy ők ismerik Petrovicsot. Így a koponya került a kézipoggyász üresen tátongó rekeszébe. Féltem a vámvizsgálaton mit szolnak hozza.., de már a gépen ülve írok és Sándor a fejem felett utazik keletre! 2012. 01.28. 14:58-kor, valahonnan a levegőből.