Miért épp az URÁLI MEDVE ?
Ezt a szimbólumot választottuk magunknak, hogy kísérjen bennünket.
Mert:
Ez egy olyan jel mely bizonyítja hogy a Balatontól egész az Ural hegységig őseink ezen a területen éltek, keresték helyüket a nagyvilágban.
Egy uráli medveidol szimbolikája
A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor székely jelek előképeit hordja magán. A szimbolika párhuzamait egy uráli medveszobrocskán találjuk meg.
A jelekkel ellátott állatábrázolások Eurázsia nagy részén ismertek. Ilyenek például a magyar jogar kristálygömbjén látható oroszlánok is. Az állatokon található jelek feltűnő jellegzetessége, hogy szinte kivétel nélkül azonosíthatók a székely írás jeleivel. Ez nem véletlen egyezések sorozata, hanem olyan tény, amelyből történeti következtetések vonhatók le. A jelhasználat földrajzi határai a magyar ősvallás egykori hatókörzetét jelölik meg.
Korábban már írtunk a Bánffy Eszter régész által a 90-es években megtalált szentgyörgyvölgyi tehénszobor jeleiről. Ennek történeti jelentőségét aligha lehet túlbecsülni, mert az eddig tanított őstörténeti és nyelvtörténeti elképzelések sutbadobását kényszeríti ki. Ezen a tehénszobron a székely jelek megfelelői jól azonosítható magyar szavakat és ősvallási képzeteket jelölnek. Azaz Bánffy Eszter az emberiség (és a magyar nyelv) egyik legkorábbi hiteles, eredeti állapotában fennmaradt nyelvemlékét ásta ki Szentgyörgyvölgyön. A tehénszobor (Athéné istennő állatalakja) egy térbeli világmodell. A lábai (a "sarok" szójel alapján) a világ négy sarkán elképzelt oszlopokat jelképezték, a hátát pedig az égbolt ívével azonosította a reá rajzolt "ég" szójel. Ugyanezt a világelképzelést ismerhetjük fel az egyiptomi Nut istennőhöz kötődő mítoszban, a dozmati regősének csillagos oldalú szarvasában és az 1. ábrán látható uráli medveidolon is.
1. ábra. Uráli medveábrázolás jelekkel (Szaveljeva nyomán)
Az ábrázolt állatok fajtája érthető módon eltérő. Az Urálban a medve töltött be fontos szerepet a gazdasági életben és a vallásban is, a Kárpát-medencében pedig a szarvasmarha.
2/a. ábra. Az uráli medveidol lábain látható, az eget és a Földet összekötő Tejutat ábrázoló jó "folyó" szójelek egyike
2/c. ábra. A nikolsburgi ábécé székely "j" (jó) rovásjele a rovástechnológiának köszönhetően szögletesebb alakú
A szentgyörgyvölgyi tehénszobor lábain a hegyet ábrázoló székely "sarok" jel megfelelője látható, az uráli medveszobor lábain pedig a folyót ábrázoló székely "jó" szójelet találjuk. Mindegyik a világoszlop jele. Az egyik a világhegy, a másik pedig a Tejút képével fejezi ki a mondanivalót.
3/a. ábra. Az uráli medveidol hátán látható ég szójel
3/b. ábra. A kínai lolo írás ég szójele
3/c. ábra. A székely írás "g" (ég) jele a dálnoki feliratból
Mindkét állatszobor hátán a székely ég szójel változata látható.
A jelhasználat alapján a két terület világelképzelése azonos volt: itt is, ott is négy oszlop tartotta az ég boltozatát. Az uráli medve teste ugyanúgy az égboltot jelképezi, mint a szentgyörgyvölgyi tehéné.
Ezek az összefüggések igazolni látszanak Krantz számítógépes modelljének eredményét, amely szerint az északi finnugor nyelvek a Kárpát-medencéből kerültek a mai területeikre. Természetesen pusztán a két szobor jelei alapján nem dönthetjük el ezt a kérdést. Ugyanis mindkét terület benépesedhetett egy déli központi területről (az Ararát körüli Éden területéről) is - azaz nem szükséges ugyanazt gondolnunk, mint Krantz.
A jelekkel ellátott állatszobrok korpuszának összeállítása és elemzése esetleg választ adhatna a kialakulás és elterjedés körülményeire.
