A Bajkál-tó!

Szibéria gyöngyszeme

Az álmok földje, ahol a sámánok esőt hoznak, gyógyítanak, és máig élő mondák élnek. Ki ne hallott volna róla? A TENGER csupa nagybetűvel, ahogy az itt élő burjátok tisztelik.

A világ legöregebb és legmélyebb állóvize a Bajkál-tó. Ugyanakkor itt található a világ édesvíz-készletének mintegy egyötöde. A Dél-Szibériában található tavat 1996-ban vették fel a Világörökségbe. Ezt egyebek mellett egyedülálló ökoszisztémájának köszönheti. Így a Bajkál-tó és környéke, ami 8.8 millió hektár területet jelent, a nem kell a rekorder lett ebben is.

Szibéria természeti értékekben és szépségben leggazdagabb vidéke a Bajkál-tó és környéke. A világ legnagyobb területe, amit a Világörökség részévé nyilvánítottak, ami magába foglalja a tavat és a körülötte lévő szárazföldeket. A Bajkál-tó a világ legöregebb és legmélyebb tava. Dél-Szibériában található, de vízgyűjtő terülte átnyúlik Mongóliába. A tó egyharmad Magyarországnyi helyen terül el, nagyságát jól mutatja, hogy az Észak-Amerikában található Nagy-tavakban található összes víz mennyisége mindössze a Bajkál-tóban lévőnek. Ez a víztömeg körülbelül huszonhárommillió köbkilométer. A tó hossza csaknem hétszáz kilométer, ami a Szentpétervár-Moszkva távolságnak felel meg. A partvonalát ha kiegyenesítenénk, kétezer-egyszáz kilométert kapnánk, a legnagyobb szélessége pedig majdnem nyolcvan kilométer. Ezerhatszázharminchét méteres mélységével a világ legmélyebb tava, mivel tektonikus (a földkéreg mozgásából kialakuló) árokban található.

A Bajkál környékén többféle nemzetiségű ember él, vannak itt oroszok, burjátok, jakutok, dilinek és evenkik. A különböző népeket összeköti az, hogy mindannyian szentként tisztelik a hatalmas tavat. Sajnos a Szovjetunió idejében óriási papírmalmot építettek a tó partjára, ami nagyon sokáig szennyezte a vizet, ami egyébként olyan tiszta, hogy nyugodt szívvel lehet inni belőle.

A tavat több, mint háromszáz patak és folyó táplálja. Ezek a kristálytiszta, sebes folyású vizek a körülötte lévő hegyek anyagát szállítják a tó felé, ahol hordalékukat szétteregetve, hosszan elnyúló homokos partszakaszokat építenek. Ezek a kis, síksági jellegű torkolatok érdekes színfoltjai a hegyek uralta csodálatos térségnek. A víz által szétteregetett homokos hordalékot a szél buckákba rendezi, majd ezek között lápok jönnek létre, amit egy idő után visszahódít a tó, majd jön a szél, és így tovább. Ezek a buckák és lápok szervesen hozzátartoznak a Bajkál-tó egyedülálló ökoszisztémájához, mindössze csak egy folyó vezeti el a kristálytiszta, 40 méter mélységig is áttetsző vizet, az Angara folyó.

A környék Oroszország talán legszebb része, melyet jogosan neveznek Szibéria gyöngyszemének, de nemcsak a látvány szempontjából. A tóban és környéken több, mint ezerötszáz olyan speciálisan csak erre a vidékre jellemző állat- és növényfaj él, ami máshol nem található meg a Földön. Számos állat és növény már a történelem előtti korokban is itt élt. A bajkáli fóka 5000 km-re él legközelebbi rokonától! A Bajkál-tó a természet olyan ékköve, melynek vize, szépsége, felbecsülhetetlen értéke maradandó élményt nyújt minden idelátogatónak.

A tó körül található hegyekben érintetlen őserdők terülnek el. A környék gyéren lakott, itt szerencsére nincs sok munkalehetőség. Az ember és természet harmonikus egyensúlyát itt kevés dolog zavarja. Az itt élők jó része szegény, egyszerű, de boldog ember, mert a tajga és a Bajkál-tó megélhetést és végtelen nyugalmat nyújt számukra. 

Hőmérséklet oC Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Levegő(Irkutszk) -30 -25 -12 0 14 20 22 22 10 1 -15 -18 Víz jég jég jég jég 5 10 13 13 11 6 4 jég

Irkutszk

A Bajkál-tó kapuja, ide érkezik mindenki, aki a tóhoz igyekszik. 600 ezer fős lakossággal rendelkező soknemzetiségű nagyváros. Keveredik itt a múlt és a jelen, a több, mint százéves, félig földbe süllyesztett házak és a modern irodák, szállodák. A majd 400 éves település Szibéria Párizsaként vált ismertté, az itt kialakult kulturális élet pezsgése miatt. A Sztálini  időkben a száműzöttek elosztása is a városban történt. Meglátogathatják a Dekabristák Múzeumát, a Szépművészeti Múzeumot, a bajkáli népek történetét bemutató Néprajzi Múzeumot, több gyönyörű templomot, a vízierőművet. 

Lisztvjanka

Lisztvjanka falu a Bajkál-tó partján, az Angara folyó eredésénél fekszik, hol a monda szerint Bajkál apó Angara lánya után dobott egy követ, mert az elszaladt tőle Jenyiszejhez. Kis halásztelepülés, innen futnak ki a kiránduló- és túrahajók. Itt található a tavat kutató tudományos intézet, s annak igen érdekes múzeuma. Az Angara túlpartján Port-Bajkál faluból a Bajkált megkerülő vasúton egészen Szljudjankaig utazhatunk, a világhíres márványhegyhez, megtekinthetjük a márványpályaudvart és az Ásványtani Múzeumot. Félúton Irkutszk felé a Talci-skanzent, az orosz, even, burját szibériai falut láthatják, amely betekintést enged a népek mindennapjaiba, szokásaiba.

LEONOV, Alekszej  
SZÜLETETT : 1934.05.30., Lisztvjanka  
Orosz űrhajós. 1965. március 18-án ő tette a világon az első űrsétát, s a Szojuz-Apolló 1975-es találkozásakor ő volt a szovjet űrjármű parancsnoka.

Olhon sziget

A legnagyobb sziget, Irkutszktól mintegy 300 km távolságra. A "Bajkál szívének" nevezik, amely Ázsia nyolcadik szent helyét, a Sámán-sziklát rejti magában, ahol a monda szerint Dzsingisz kán is meghajolt Európa felé vonulva. Ma mintegy 1500 főnyi lakosság él halászatból a 70 km hosszú és 25 km széles szigeten. A sziget fő települése Huzsir, innen indulva felfedezhetjük a szent sziklákat, a hozzájuk kötődő eleven mondákat, meséket, a burját nép spirituális központját. Megmártózhatunk a 3 gyógyvizű tó egyikében, a sziklákról letekintve pedig egy furcsa jelenségnek, az édesvizű fókák partközeli játékának is szemtanúi is lehetünk - ez mintegy bizonyítéka annak, hogy a tó valamikor tengeri kapcsolattal rendelkezett.